- 2011. január 14., péntek - 16:57
Fellegi Tamás kijelentette, hogy a kormány megújította a fejlesztéspolitikai rendszer minden egyes elemét azért, hogy az a lehető legnagyobb mértékben segítse a pályázni szándékozó vállalkozások életben maradását és gyarapodását. A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány úgy határozta meg a fejlesztési célokat, hogy az egyes ágazati fejlesztések képesek legyenek egymás hatásait erősíteni, és úgy valósuljanak meg, hogy csökkenjenek az országban meglévő területi különbségek.
A fejlesztési tárca vezetője rámutatott: a kormány szakított a korábbi gyakorlattal, amely alaptalan és egyéni érdekeket szolgáló ötleteket kiemelten megvalósítandó projektekként kezelt, amivel pénzt, időt és energiát vontak el a valóban nélkülözhetetlen, jól átgondolt és sok esetben saját erőből előkészített és megtervezett közérdekű fejlesztésektől. A megújult fejlesztéspolitika a korábbinál hatékonyabban működő intézményrendszert, jóval egyszerűbb támogatási folyamatot és szabályozást jelent. A korábbi 24 jogszabály helyett egy kormányrendelet összegzi a szabályozást. A kormány számos ésszerűsítéssel egyszerűsítette a pályázást azért, hogy a forrásokat minél gyorsabban, minél hatékonyabban jussanak el a vállalkozásokhoz – jelentette ki Fellegi Tamás. Példaként említette – többek között - az elektronikus pályázatást, az egyszerűbb nyilatkozattételt, a rövidebb adatlapokat, valamint a gyorsabb eljárásokat és kifizetéseket.
... .. ...
Fellegi Tamás bejelentette: a kormány 93 új pályázatot indít 1100 milliárd forint értékben, amelyek támogatására a kibővített pénzügyi eszközöket hozott létre. Ezek révén minden forráshiánnyal küzdő vállalkozás pénzhez juthat. A miniszter a Nemzeti Programok ismertetése kapcsán kiemelte, hogy az Új Széchenyi Tervnek az egyéni kezdeményezések támogatásán túl gondolnia kell közös nemzeti céljaink megvalósítására is. Ezek megfogalmazásakor – fejtette ki a miniszter - kormány figyelemmel lesz a régiók közötti egyensúly és egyenletes fejlődés feltételeinek biztosítására. Fellegi többek között felsorolta az országos útépítési programokat, mellékúthálózat és kerékpárút-fejlesztést, több új híd építését, valamint a GSM-R technológián alapuló korszerű közlekedés biztonsági-, és szervezési kommunikációs rendszer bevezetését. Megemlítette továbbá az Ős-Dráva programot, Tisza-tavi fejlesztéseket, Budai Vár felújításának megkezdését, a Talentis Programot, szegedi ELI szuperlézer programot, a Puskás Ferenc Stadion és debreceni Nagyerdei Stadion felújítását. A miniszter kitért az integrált egészségügyi fejlesztést magában foglaló Korányi Projektre, valamint a közigazgatási hivatalok részeként létrejövő ügyfélszolgálati hálózatára is.
Az általános gazdaságfejlesztési pályázatokat az elmúlt napokban külön cikkben ismertettük. Az alábbiakban a Széchenyi Terv más, eddig nem közölt kiírásait mutatjuk be.
A 2011-es Széchenyi Terv új célkitűzései közé tartozik az Egészségipari Program, az egészségipar fejlesztése. Ennek keretében 2011. március 11-től olyan pályázati kiírások nyílnak meg, melyek célja például a turisztikai szolgáltatások fejlesztése az egyes régiókban.
Pályázni mikro-, kis- és középvállalkozással valamint egyéni vállalkozással lehet.
A kiírás keretében rendelkezésre álló forrás 2.000 millió forint, egy pályázó pedig minimálisan 5 millió, maximum 50 millió forint támogatásra adhat be kérelmet. A támogatási intenzitás régiótól függően akár a 70%-ot is elérheti!
A Közlekedésfejlesztési Program keretében is kedvező feltételekkel rendelkező pályázatok jelennek meg (már január 17-től!) mind a kerékpárutak mind pedig a közutak fejlesztésére.
Kerékpárutak fejlesztésére települési önkormányzatok, önkormányzati társulások valamint központi költségvetési szervek pályázhatnak, míg a közutak fejlesztésére a Magyar Közút Nzrt., a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Nzrt valamint a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ nyújthat be támogatási kérelmet.
Mindkét kiírás magas támogatási intenzitást nyújt, a kerékpárutak fejlesztésére 85-90% míg a közutak fejlesztésére 100%-os támogatásra lehet pályázni. Az elnyerhető támogatás összege a kerékpárutak esetében 50-300 millió Ft, a közutak fejlesztése esetében pedig 50-3.000 millió Ft.
A Foglalkoztatási Program keretében lehetőség nyílik például az atipikus foglalkoztatási formák illetve a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának fejlesztésére. A támogatási kérelmeket március 1-től nyújthatják be kiírástól függően szociális szövetkezetek, költségvetési szervek, 100%-os állami tulajdonban lévő szervek, kormány által alapított közalapítványok, önkormányzatok, önkormányzati társulások, intézmények, egyházak vagy munkaügyi központok.
A támogatási intenzitás mindkét pályázat esetében 100%, az elnyerhető támogatási összeg pedig az atipikus foglalkoztatási formák pályázata keretében 20-50 millió Ft, a hátrányos helyzetűeket támogató pályázat keretében pedig régiótól függően legfeljebb 5.000 millió illetve 60.000 millió Ft lehet.
A Széchenyi Terv Tudomány és Innováció Programjára támogatási kérelmet nyújthat be kiírástól függően minden olyan mikro-, kis- és középvállakozás, akkreditált klaszter valamint állami felsőoktatási intézmények és azok konzorciumai, amelyeknek célja újszerű technológiák, eljárások kidolgozása, alkalmazásuk bevezetése a termelés folyamataiba. Lehetőség nyílik egyes pályázatok esetében munkatársak alkalmazásának támogatására, eszközbeszerzése és akár iparjogvédelemmel kapcsolatos tevékenységekre, de képzések kidolgozására vagy oktatási segédanyag-fejlesztésre és szolgáltatások vásárlására is.
A pályázatokat március 1-től lehet benyújtani.
A támogatási intenzitás pályázattól fügően 45-95% között mozog, a támogatás mértéke pedig minimum 5-től maximum 2.000 millió Forintig terjed.
A Zöldgazdaság-fejlesztési Program legfőbb célkitűzése az energiatakarékosság, a hatékony energiafelhasználás illetve a megújuló energiaforrások lehető legnagyobb mértékben történő kihasználása. Ezekkel a feladatokkal kapcsolatban olyan pályázatok nyújthatóak be vállalkozások illetve önkormányzatok és civil szervezetek részéről március 1-jétől, melyek a megújuló energia alapú térségfejlesztésre, megújuló energiaforrásokból helyi hő- és hűtési igény kielégítésére, hulladéklerakókat érintő rekultivációs programok elvégzésére, geotermikus alapú hő- illetve villamosenergia-termelésre vagy megújuló energia alapú villamosenergia- valamint biometán-termelésre épülnek.
A támogatás intenzitása a régiótól és a vállalkozások méretétől függően 30-70% között mozog, önkormányzatok esetében 85% állami szervezetek esetén pedig 100%. A támogatás mértéke pályázatoktól függően minimum 1 millió Ft- tól akár 10 milliárd Ft is lehet!
