- 2010. április 27., kedd - 0:14
Az agrártárca Foglalkoztatási Programirodája tájékoztató rendezvényeken mutatta be azokat a projekteket, amelyek mintát szolgáltatnak a foglalkoztatás bővítését célzó uniós támogatásokra pályázók számára. A minták mellett hasznos tanácsokat is adtak az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében megvalósuló fejlesztésekhez.
A rendezvénysorozatnak kettős célja volt: egyfelől, hogy az érdeklődők a jogszabályi környezetről képet kapjanak, illetve véleményüket kifejtsék arról, hogy miként lenne tanácsos módosítani a kiírásokon az uniós források minél gördülékenyebb és eredményesebb felhasználása érdekében. A másik, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítsék a munkahelyteremtő beruházások támogatásának megszerzését, vagyis mérsékeljék a pályázókra nehezedő adminisztrációs terheket.
Olyan – már megvalósult – projekteket ismerhettek meg a résztvevők, amelyek bizonyították: az uniós támogatások hatékonyan hozzá tudnak járulni a vidéki Magyarország fejlődéséhez, a munkalehetőségek bővüléséhez, az életminőség javulásához. Nem kizárólag a pénzfelhasználás sikerességét akarták szemléltetni, hanem az ilyen vállalkozások „felhajtóerejét”, a település vagy térség életére kifejtett hatásukat. Mind a 173 kistérségben fellelhetünk hasonlókat, így – bár állomásonként csak öt követendő példát mutattak be – már most, az indulást követően egy 500-600 elemű listát állíthattak össze a jó gyakorlatokról. Ezek egyfajta sorvezetőül szolgálhatnak a jövőben pályázók számára, hiszen hasznos iránymutatást nyújtanak arra vonatkozóan, mit hogyan kell és hogyan érdemes megtervezni, megvalósítani.
A legnagyobb igény az önkormányzatok részéről tapasztalható: sokuk keresi a megoldást arra, hogyan tudnának úgy segíteni az állástalanokon, hogy az ne haladja meg lehetőségeiket, mégis érdemi hozzájárulást jelentsen az érintettek családi kasszájához. Ennek esélyét nem a segélyezésben, hanem a közmunkaprogramban, a szociális szövetkezetekben, illetve a földprogramban látják a helyhatóságok – ezekhez szeretnének pályázati forrást szerezni.
S erre minden reményük megvan, ugyanis a programiroda koordinációja alatt olyan helyben működő csapatok jönnek létre, amelyek összehangolt cselekvési terv szerint a lehető legsokoldalúbban tudják ösztönözni a megvalósításra érdemes fejlesztések kibontakozását. Tagjai között megtaláljuk a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetőjét, a LEADER akciócsoportok munkaszervezetét, a falugazdászt, az agrár- és ipari-kereskedelmi kamarák, illetve a munkaügyi központ egy-egy munkatársát. Nem arról van szó tehát, hogy új embereket vennének fel a munkára, hanem egy szervezési, csapatépítési lépéssel segítik hatékonyabban a lehetséges pályázókat. A szisztéma persze a működés során tovább finomítható, a következő cél ugyanis az, hogy egyablakos rendszerben szolgálják ki az ügyfeleket.
A rendezvénysorozatnak kettős célja volt: egyfelől, hogy az érdeklődők a jogszabályi környezetről képet kapjanak, illetve véleményüket kifejtsék arról, hogy miként lenne tanácsos módosítani a kiírásokon az uniós források minél gördülékenyebb és eredményesebb felhasználása érdekében. A másik, hogy a kis- és középvállalkozások számára megkönnyítsék a munkahelyteremtő beruházások támogatásának megszerzését, vagyis mérsékeljék a pályázókra nehezedő adminisztrációs terheket.
Olyan – már megvalósult – projekteket ismerhettek meg a résztvevők, amelyek bizonyították: az uniós támogatások hatékonyan hozzá tudnak járulni a vidéki Magyarország fejlődéséhez, a munkalehetőségek bővüléséhez, az életminőség javulásához. Nem kizárólag a pénzfelhasználás sikerességét akarták szemléltetni, hanem az ilyen vállalkozások „felhajtóerejét”, a település vagy térség életére kifejtett hatásukat. Mind a 173 kistérségben fellelhetünk hasonlókat, így – bár állomásonként csak öt követendő példát mutattak be – már most, az indulást követően egy 500-600 elemű listát állíthattak össze a jó gyakorlatokról. Ezek egyfajta sorvezetőül szolgálhatnak a jövőben pályázók számára, hiszen hasznos iránymutatást nyújtanak arra vonatkozóan, mit hogyan kell és hogyan érdemes megtervezni, megvalósítani.
A legnagyobb igény az önkormányzatok részéről tapasztalható: sokuk keresi a megoldást arra, hogyan tudnának úgy segíteni az állástalanokon, hogy az ne haladja meg lehetőségeiket, mégis érdemi hozzájárulást jelentsen az érintettek családi kasszájához. Ennek esélyét nem a segélyezésben, hanem a közmunkaprogramban, a szociális szövetkezetekben, illetve a földprogramban látják a helyhatóságok – ezekhez szeretnének pályázati forrást szerezni.
S erre minden reményük megvan, ugyanis a programiroda koordinációja alatt olyan helyben működő csapatok jönnek létre, amelyek összehangolt cselekvési terv szerint a lehető legsokoldalúbban tudják ösztönözni a megvalósításra érdemes fejlesztések kibontakozását. Tagjai között megtaláljuk a Helyi Vidékfejlesztési Iroda vezetőjét, a LEADER akciócsoportok munkaszervezetét, a falugazdászt, az agrár- és ipari-kereskedelmi kamarák, illetve a munkaügyi központ egy-egy munkatársát. Nem arról van szó tehát, hogy új embereket vennének fel a munkára, hanem egy szervezési, csapatépítési lépéssel segítik hatékonyabban a lehetséges pályázókat. A szisztéma persze a működés során tovább finomítható, a következő cél ugyanis az, hogy egyablakos rendszerben szolgálják ki az ügyfeleket.
Forrás: umvp.eu
