- 2010. október 18., hétfő - 23:16
V. Németh Zsolt a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára szerint a kormányzati döntések alapvetően arra irányulnak, hogy feléledjen a helyi közösségek elmúló félben lévő öngondoskodási képessége.
Az új tárca elnevezésével is azt kívánták jelezni, hogy a minisztériumhoz tartozó területek szerves egységet alkotnak, alapvetően pedig egyetlen célt, a vidék komplex fejlesztését szolgálják. Ennek elérésében a mezőgazdaság kiemelkedően fontos eszköz, szerepe azonban nem korlátozódhat csak a termelésre, működése során a helyi közösségek érdekében a környezet-karbantartási és munkahely teremtési feladatait is figyelembe kell venni. E többletfeladatok miatt jogosult támogatásra, ám az elmúlt években nem e logika szerint működött a rendszer. A támogatások alapvetően a termelést segítették, a prioritások között nem jelent meg a falu fennmaradása, az életminőség javítása. A tömegtermelést folytató mezőgazdasági centrumok működése csekély pozitív hatást gyakorol a környezetében lakók életére, a korszerű technológiával zajló termelés ugyanis egyre kevesebb élőmunkát igényel.
Ez viszont nem biztosítja a vidék megmaradását, s V. Németh Zsolt szerint a kormány ezért gondolta úgy, hogy irányváltást hajt végre. Ennek szellemében a támogatott körben egyre inkább a nagyüzemeknél magasabb foglalkoztatási potenciállal rendelkező kis, és közepes , illetve a családi vállalkozások kerülnek előtérbe. A kormányzati döntésekben ez már megmutatkozik. A Nemzeti földalap létrehozása egyrészt a spekulációk kiküszöbölését, másrészt azt kívánja szolgálni, hogy a családot vállaló fiatal gazdák birtokhoz jussanak. A gazdaságátadás illetékmentessé tétele ugyancsak sokat segíthet az ifjú szakembereknek. A helyi gazdálkodók érdekében a közétkeztetésben eltörölték a közbeszerzést, így például az óvodák, iskolák, szociális intézmények immár közvetlenül a termelőtől tudják megvásárolni a szükséges élelmiszert. Ennek okán született döntés a kistermelői értékesítés felszabadításáról, és a pálinka jövedéki adójának eltörléséről, a magánfőzés szabaddá tételéről.
Ezek mind arra irányulnak, hogy ismét feléledjen a helyi közösségek elmúló félben lévő öngondoskodási képessége, hogy olyan, a háztáji gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek és termékek kerüljenek ismét előtérbe, amelyek az elmúlt időszakban leértékelődtek.
"Az a normális, mikor a helyi terméket helyben használják fel, és a felesleget adják tovább." Ez egyrészt biztosítja a helybeliek jövedelemszerzését, másrészt környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen egy termék nem utazik keresztbe és kasul az országban.
A helyi igényeknek jobban megfelelő Leader programokat fognak támogatni gyorsabb és hatékonyabb pályázati rendszerben.
Sajnos az e célok elérését támogató EU-s alap 80 %-át az előző kormány már elköltötte, így a következő három évre csak 200-250 milliárd forint juthat csak, így még egy okkal több van a szűkös források hatékony felhasználására.
Az új tárca elnevezésével is azt kívánták jelezni, hogy a minisztériumhoz tartozó területek szerves egységet alkotnak, alapvetően pedig egyetlen célt, a vidék komplex fejlesztését szolgálják. Ennek elérésében a mezőgazdaság kiemelkedően fontos eszköz, szerepe azonban nem korlátozódhat csak a termelésre, működése során a helyi közösségek érdekében a környezet-karbantartási és munkahely teremtési feladatait is figyelembe kell venni. E többletfeladatok miatt jogosult támogatásra, ám az elmúlt években nem e logika szerint működött a rendszer. A támogatások alapvetően a termelést segítették, a prioritások között nem jelent meg a falu fennmaradása, az életminőség javítása. A tömegtermelést folytató mezőgazdasági centrumok működése csekély pozitív hatást gyakorol a környezetében lakók életére, a korszerű technológiával zajló termelés ugyanis egyre kevesebb élőmunkát igényel.
Ez viszont nem biztosítja a vidék megmaradását, s V. Németh Zsolt szerint a kormány ezért gondolta úgy, hogy irányváltást hajt végre. Ennek szellemében a támogatott körben egyre inkább a nagyüzemeknél magasabb foglalkoztatási potenciállal rendelkező kis, és közepes , illetve a családi vállalkozások kerülnek előtérbe. A kormányzati döntésekben ez már megmutatkozik. A Nemzeti földalap létrehozása egyrészt a spekulációk kiküszöbölését, másrészt azt kívánja szolgálni, hogy a családot vállaló fiatal gazdák birtokhoz jussanak. A gazdaságátadás illetékmentessé tétele ugyancsak sokat segíthet az ifjú szakembereknek. A helyi gazdálkodók érdekében a közétkeztetésben eltörölték a közbeszerzést, így például az óvodák, iskolák, szociális intézmények immár közvetlenül a termelőtől tudják megvásárolni a szükséges élelmiszert. Ennek okán született döntés a kistermelői értékesítés felszabadításáról, és a pálinka jövedéki adójának eltörléséről, a magánfőzés szabaddá tételéről.
Ezek mind arra irányulnak, hogy ismét feléledjen a helyi közösségek elmúló félben lévő öngondoskodási képessége, hogy olyan, a háztáji gazdálkodáshoz kapcsolódó tevékenységek és termékek kerüljenek ismét előtérbe, amelyek az elmúlt időszakban leértékelődtek.
"Az a normális, mikor a helyi terméket helyben használják fel, és a felesleget adják tovább." Ez egyrészt biztosítja a helybeliek jövedelemszerzését, másrészt környezetvédelmi szempontból is fontos, hiszen egy termék nem utazik keresztbe és kasul az országban.
A helyi igényeknek jobban megfelelő Leader programokat fognak támogatni gyorsabb és hatékonyabb pályázati rendszerben.
Sajnos az e célok elérését támogató EU-s alap 80 %-át az előző kormány már elköltötte, így a következő három évre csak 200-250 milliárd forint juthat csak, így még egy okkal több van a szűkös források hatékony felhasználására.
Forrás: kis-kunsag.hu
