- 2012. augusztus 10., péntek - 11:00
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2012 elején átfogóan ellenőrizte az Új Magyarországi Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében 2007-2011 között vidékfejlesztési célkitűzések megvalósítására fordított források felhasználásának eredményességét és hatékonyságát. A vizsgálat eredményét 2012. augusztus 9-én ismertették.
Az ÚMVP keretében rendelkezésre álló források elsődleges célja a mikrovállalkozások megerősítése és a helyben foglalkoztatás javítása. A célok megvalósítására az ÚMVP keretében 270 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 2011-végéig mintegy 60%-ra vállaltak kötelezettséget a vállalkozók, viszont a kifizetések aránya alig érte el a 20%-ot. Az ÚMVP keretében nyújtott támogatások ellenére nem javultak sem a vidéki demográfiai-, sem a foglalkoztatottsági- sem a GDP mutatók és 2009-től jellemzően a vidéki települések vonzerejének, a szolgáltatások színvonalánk a javítására fordították az igényelt támogatásokat.
Az ellenőrzés során arra is fény derült, hogy volt olyan eset, hogy a megítélt támogatás ellenére sem történt meg a kifizetés, de arra is van példa, hogy több mint 24 (!) hónap telt el a támogatási határozat meghozatala és az első kifizetési kérelem benyújtása között. Az ilyen esetekre a jogszabályban meghatározott előírásokat kell alkalmazni - pl. lemondás a támogatásról -, hiszen az így felszabaduló kereteket új projektek megvalósítására eredményesen át lehetne csoportosítani.
Az ellenőrzés során megvizsgálták a támogatási célok elérésére tett intézkedéseket és azok eredményességét is.
Itt az ÚMVP pénzügyi kereteinek változtatásait, a források hatékonyabb felhasználása érdekében történt átcsoportosításokat, valamint a LEADER Helyi Akciócsoportok (LEADER HACS-ok) tevékenységét nézték át. Megállapították, hogy a LEADER HACS-ok által kezelt források nem a mikrovállakozások erősítését és a foglalkoztatás javítását, hanem jellemzően a vidéki települések vonzerejének növelését, a szolgáltatások javítását szolgálták.
Az ÁSZ szerint "ez nem járult hozzá a vidéki térségek lakosságának alacsony gazdasági aktivitásából, az alacsony foglalkoztatottságból és ezáltal alacsony jövedelmi szintből fakadó társadalmi feszültségek kezeléséhez. A források átrendezésével egyidejűleg nem került sor a célkitűzések mérésére kidolgozott indikátoroknak átfogó felülvizsgálatára. Így viszont a kitűzött célok és a hozzá rendelt források nem voltak összhangban."
A vizsgálat következő lépése az irányítás éé végrehajtás ellenőrzése volt. Itt megállapításra került, hogy bár az ÚMVP irányításért és végrehajtásért felelős intézményrendszerének- és a jogszabályi hátterének kialakítására az uniós előírások szerint sor került, ugyanakkor a nagyszámú jogszabály és jogszabály változtatás megnehezítette az igénylők helyzetét a rendszer átláthatósága és alkalmazása terén. Itt tértek ki a kifizetések igénylése körüli rendszertelenségre, a támogatási kérelmek elbírálásának elhúzódására, mely tényezők külön-külön is, de együttesen még fokozottan veszélyeztetik a támogatási rendszer megbízható működését, kockázatossá téve a források legkésőbb 2015-ig történő lehívását. A LEADER HACS-ok-nál tapasztalt nem kielégítő hatékonyság, az alkalmazotti számok-, illetve a tiszteletdíjak aránytalanságára is felhívták a figyelmet.
Összefoglalva az ellenőrzés tapasztalatait a következő megállapításokat tették:
- 2005-höz képest a vidéki térségekben nincs pozitív elmozdulás a főbb makrogzdasági mutatókban,
- az ÚMVP által alkalmazott mérési indikátorokat és az ezek elérését biztosító forrásokat nem megfelelően alkalmazták mindez veszélyezteti a területfejelsztési, felzárkózási és az ÚVMP kitűzött céljainak elérését,
- a LEADER HACS-ok alkalmazása nem volt hatékony.
Az ellenőrzésben feltárt hiányosságok rendezésére az ÁSZ a következő javaslatokat tette a vidékfejlesztési miniszternek:
- átfogóan vizsgálják felül az ÚMVP megvalósításának eredményességét és hatékonyságát mérő mutatókat,
- javítsák a rendelkezésre álló és a lemondás révén felszabaduló források eredményes és hatékony felhasználását,
- gyorsítsák fel a támogatási rendszert
- a 2014-2020 közötti ciklusra készülő stratégiában vegyék figyelembe az ÁSZ megállapításait,
- az ügyintézési határidők betartására fordítsanak kiemelt figyelmet.