Ahogyan az a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) írásából kiderül, az uniós agrártámogatásokat kifizető ügynökségek szankcionálási gyakorlata, így a magyaré is, felülvizsgálatra szorul. Ugyanis nem mindegy, hogy az igénylő szándékosan csalt vagy csak figyelmetlen volt.

 A NAK oldalán megjelent cikk szerint közelíteni kellene az agrártámogatásokat kifizető hazai ügynökség és az uniós jog gyakorlatát, hiszen több esetben is pert nyertek az uniós bírósághoz forduló termelők, amikor a kifizető ügynökség megtagadta a támogatás kifizetését – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hétfőn, egy szakmai fórumon. Hozzátette: mindenki érdeke, hogy kevesebb ilyen eset legyen, mert nem mindegy, mikor érkezik a támogatás a gazdákhoz.

A NAK cikkében Győrffy Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy a közös agrárpolitika az egyik legjelentősebb politikája az Európai Uniónak. A költségvetés óriási részét használják fel: Magyarországra 12,3 milliárd euró, azaz közel 3700 milliárd forint érkezik.
Ez hatalmas jelentőségű mind az európai, mind a magyar mezőgazdaság számára – mondta. – A mezőgazdaság a jelenlegi támogatások nélkül fenntarthatatlan lenne, így óriási felelősség a források hatékony és gyors lehívása. Mivel hatalmas összegekről beszélünk, ezért a közös uniós intézmények szigorúan ellenőrzik a pályáztatási rendszert, és ha kell, szankcionálnak. A magyar kifizető ügynökség így kettős szerepet vállal, mivel egyrészt cél, hogy minél több forrást minél hatékonyabban osszanak szét a magyar agrárium pályázóinak, azonban meg kell felelni a szigorú európai követelményeknek is, az esetleges csalókat meg kell szűrnie a rendszernek.

Véleménye szerint a kifizető ügynökségek (Magyarországon jelenleg a Magyar Államkincstár, korábban a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal) az unió más országaiban is "lavírozni igyekszenek".
A csalárd magatartást nem támogathatják, de érzékeny pont munkájukban az a határ, amíg érdemes elmenniük az ellenőrzések során, hiszen elvárás, hogy a források a lehető legegyszerűbben, túlzott bürokrácia nélkül érkezzenek a termelőkhöz – fejtette ki a NAK elnöke.

Andréka Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője szerint a termelők óriási támogatásban részesülnek, nincs még egy olyan nemzetgazdasági ágazat, amely ekkora összegű támogatást kapna. Mint mondta, az uniós költségvetés 40 százaléka agrártámogatás, amiből következik a szabályozottság, az uniós jog majdnem háromnegyedét a közös agrárpolitika (KAP) jogszabályai teszik ki, aprólékosan szabályozott területről van szó. Felhívta a figyelmet, hogy a kifizető ügynökség nem a tagállamok pénzét, hanem az unió pénzét osztja ki, és felelőssége, hogy valóban jogosult termelőkhöz érkezzen meg a támogatás.

Olajos István, a Miskolci Egyetem docense szerint a magyar kifizető nem differenciál a végrehajtási rendszerben, ha egy termelő nem tartja be a szabályokat, akkor 20 százalék ilyenfajta visszaélés után csökkentik, majd megszüntetik a támogatást, függetlenül attól, hogy felróható-e neki a visszaélés vagy sem.
Ennek oka, hogy a Magyarországon a termelőtől visszakapott pénz visszatér a rendszerbe és visszaosztható más tagállami termelőknek, míg ha nincs tagállami kontroll intézmény, akkor az uniós újraelosztási rendszerbe kerül a pénz – jegyezte meg.

Korom Ágoston, a NKE Államtudományi és Közigazgatási Karának tanársegédje elmondta: a luxembourgi Európai Unió Bíróságára jutott ítéletei azt mutatják, hogy gyakori a túlszankcionálás a kifizető részéről, és a jogászok szeretnék megvizsgálni, lehetséges-e enyhíteni a szankciókon olyan vitás esetekben, ahol valamilyen figyelmetlenség, nem pedig akaratlagos csalás történt.
Ezek az esetek elérhetik az összes kifizetés 5-10 százalékát is, azaz több tízmilliárd forintot tesznek ki évente – mondta. A szakértő szerint az ítéleteket felhasználva úgy kellene arányosítani a szankciókat, hogy az ne ütközzön uniós jogba, így ,,sokat lehetne nyerni a magyar mezőgazdaság számára".

A közös agrárpolitikából származó kifizetésekről, az uniós joggyakorlatról, valamint a felmerülő szankcionálási és arányossági kérdésekről tartott június 19-i pódiumbeszélgetést a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kara az MTA MAB Természeti Erőforrás- és Vidékfejlesztési Munkabizottságával és a CEDR – Magyar Agrárjogi Egyesülettel közösen szervezte.

Forrás: NAK.hu